2026.03.21.. v-naplo/v-majdnem-versek.htm C.23253 - 23300
1959 // C.00003
EGY ISMERETLEN LÁNY FÉNYKÉPÉHEZ
[egy amerikai divatmagazin modellje, egy ideig szobám falán]
két sort hagyjunk meg belőle;
Bognár Robi-féle változat a C. Naplóban:
De végül visszalépnél a fájó üveg mögé, kezed leejtenéd,
S tűnve pislognál kutató vézna szívembe
------------------------------------------------------------------------------------
1980.11. // C.00960
[SOK, SOK EZ A NEGATÍV SZERELEM]
sok, sok ez a negatív szerelem
(idős
vagyok már ehhez)
ez az iránytalan vágy
edénytelen
hiány
bólogató semmi
1980.12. // C.00962
[HOVA LETT BELŐLEM]
hova lett belőlem
gyöngédség
hova
lett a kedvesség
hova lett a mosoly
a figyelem
mit
csináltam.
mért nincs bennem szeretet.
pár nap múlva:
kár nyafogni
mindennek megvan a
megfelelő oka
úgy hívják: alkat
és úgy hívják: sors
amit úgy
is hívnak: konstelláció.
és:
tény-kérdés, hogy munkáim
érdekelnek,
az
emberek nem.
Egy hölgyolvasóm kitalálta. Igen, ajtónyikorgáshoz vásároltam a kisbaltát. Kétkarú emelő a feje, kontra nyele. Közte az ajtó.
Illetve alighanem egykarú. Tengely a padlóérintési pont.
A cicát most kell elajándékozni, nem később.
Nem örülne neki valaki?
Amúgy: a cica tökéletes.
Hete kaptam névnapomra.
A viharos szerelmek szépek.
Az ok: késő öregségemet bearanyozná.
Ne.
Este a cica el. Mindent megkaptunk egymásból a két hét alatt. Még a reflexidejét is tudom. Ha én ágyba, két perc késéssel bújt mellém. A csirkenyak megjelenése második napján addig hőn szeretett madáreledele közömbössé vált. Álmatagon föltekintett róla. Tizennégy kilós utcaburkoló gránitkövön kalapáccsal szétvert csirkenyakra tűnődve, habár vágyakozva nézett. Tálkájába kellett neki átpakolni.
08.13-kor elszakadt a cipőfűzőm. 17.40-kor vettem három párat.
Csókoltatlak Karinthy Frigyes.
Kösz e vonatkozású tárcádat.
05:25 tájt négy deci Lipton tea mellé három háztartási keksz.
Tört darabka, légyen az bármennyi és bármekkora, nem számít bele.
nyilvános árnyékom rávetül
kékkel jelölt munkámra
a tábla most előre,
így is jó -
de ha a helyén,
az égre mutat
2019.06. // C.18369
KERTEMET ÖNTÖZÖM
kertemet öntözöm
záporzuhogásban
2019.08. // C.18466
ÁLOM 2019.08.12.
Fáj a fejed - mondta,
feküdj oda föl. Segítek.
Vasárnapi ruhában
a kertben hajlong,
feneke az égnek.
Nem tudni,
gyomot szed, vagy
életadó füvet, levesembe.
ó, a könnyed társalgások, ahol
ma kettesben
amikről soha senkivel
ebéd fiammal
13:20 - 16:55
ajándék
2019.11. // C.18693
ÁLOM 2019.11.07.
Gábor és a még kisfiú-fiam-Miki csocsóztak, lendülettel, hangosan, vidáman. Én megnyugodtam, végre minden rendben van. Aztán egy tömeg közepette mélyre hajolva keservesen próbáltam valamit megszerelni, valakinek segítendő. Akkor lehajolt hozzám egy zsebkendővel, hogy az orrlyukadat is törüld ki. Ennek szükségességében kételkedve, ott lenn, alig a föld fölött, folytattam a munkát.
2020.03. // C.19008
HALÁLRA SZÁNVA
halálra szánva
életre szánva
ebéd utáni üldögélés a napon
a magányos ház teraszán
cementpadló és kerti szék
és ennyi az egész
2020.08. // C.19314
REGGEL VAN
tervezem hogy fölhúzom a cipőmet
ehhez oda kell menni
leülni karfa segít
mélyen lehajolni
a cipőket kézközelbe emelni
a többi már magától megy
aztán a reggeli
gyógyszerek
kiflimorzsákat gyűjtögetem a tányér peremén
2020.08. // C.19328
ÁLOM 2020.08.25.
Utcán találkoztunk. Ahogy két hete kajánkodtam: hálóingben
vagy?, most álmomban is rákérdeztem: pizsamában? Merthogy kétrészes,
nadrágos... Remélve, pillanatra belezavarodsz... És majd nevetek.
Megöleltük egymást, és megterveztünk valamit. Akkor hirtelen egyedül a Moszkva
téren, kocsiban, a volán mellől nagylányodra láttam, kislánya mellette. Derűsen
mosolygott, integettünk egymásnak. Indulnom kellett hazafelé, de hátramenetben.
Az nekem már nehezen megy, óvatosan tekintgettem körbe-körbe.
És a remény, hogy délután találkozunk.
V. NAPLÓ 2020. 11– /oszk. MEGJELENÉS
UTÁN/
2021.01. // C.19633
FÖLÖSLEGES
Szent Ferenc búslakodik a rend dolgain, ima közben Isten rászól, hogy ''végül is melyikünk alapította a rendet?!''
Vannak fölösleges gondolatok. A békétlenkedés. A drágaság, a villamos, emberek.
Szentlelket szokom kérni, ha észbe kapok. Gyakran már reggel is.
2021.04. // C.19817
VEKKER
Harminchat év után két hete nem szól a vekker.
Nincs miért. Akkor a nagy HÁTHA.
De kellemetlen. Lett idő magamra figyelni.
Alternatívák. Nyújtózkodások.
Nincsen hátha.
Nem nekem való. Kipihentség sem jön létre.
A békebeli nullaöt huszonhárom.
Mától hátáról talpára a vekkerem.
Rádióvezérelt, kényszeresen halálpontos.
Erre helyette is kicsit büszke vagyok.
Rendbe tettem valamit.
Vagy harminc év után újrakárpitoztam
karosszékem támláját, ezúttal izolírral.
Elődje Kata kékkockás szoknyája volt, sokszorosan.
De hát elöregedett. Ő is.
Tökéletes bútor. Annó úgy választottam, hogy ráírva:
túlóra-munkaszék kategória. Harminc éve túlóra.
2019.10. // C.18571
TEHÁT ALIZ
Ablakom sötét, ahol első
harminc évem. Balra
anyácskám ablaka
világít. A fiú
Németországban
forgat. Tehát Aliz.
2019.10.08. // C.18576
2019.10.08.
A Főiskolán Zsófi mellettem,
Péter asztala kettővel előttünk.
Én Apó voltam, ő Petúr.
Tíz éve halt meg.
Most levele a MOME-kiállításon,
egy tablón,
Zsófihoz,
1966. aug.; három héttel elválásunk után.
Hátborzongatóan teoretikus.
Hát én nem ilyen szerelmes leveleket írtam neki.
Negyven évig
a két rajzasztaluk egymás mellett. Otthon.
Közös házaik.
Zsófi fejezte be
hátramaradt terveit.
1959 havas tele, Galyatető–;
Anyácskámtól egyetlen pillanat
alatt szakadtam el egészen.
Tőle ma.
2020.01. // C.18862
JANUÁRI VIRÁGZÁS
Mert guggolni már
nem bírok a virágot
térdelve szedem
2020.02. // C.18897
REGGELI SZÉL
Éles reggeli szél.
A megállóban sétálok föl s alá.
Tegnap megnyitó, rendben.
Ma sok munka,
teljes heti NEWS hibás kódjai.
Állok a megállóban.
Pillanatbéke.
2020.02. // C.19001
KERÜLŐÚT
Ma hazafelé kerülő úton, mert
a patikát útba ejtve,
elhaladtam az üzlethelység előtt,
melyben olykor marcipános golyót is forgalmaznak.
2020.03. // C.19009
GRAFIKA KÉSZÜL KECSKEMÉTEN
a művészet mezején,
ha meggyőződtél róla
hogy zsákutcába keveredtél
és visszafordulni sincs mód
nyugodtan haladj tovább
és ha a sehovába érkezel
onnét egyenes út vezet a
de ha nem, akkor
Jó volna egy szép (női) mellet látni.
2020.05. // C.19121
ÁLOM 2020.05.04.
létező-e, amiből ébredtem
ami az imént álmomban
az a várakozó teljesboldog pillanat
rejtett anyagtalan valóság
miként a Seefahrer is,
az ötven centis kartondarab
milligrammokkal mérhető színezőanyaggal egyik oldalán
tonna súlyú
kábán tűnődöm ágy szélén üldögélve
mindez nem késleltetheti a reggeli tornagyakorlatok megkezdését
a kádat kitörlöm magam után
menedékünk te vagy, Urunk
nemzedékről nemzedékre
2020.05. // C.19146
CÉDULA A PADLÓN
cédula vár a padlón, lehajlok érte, olvasom
és belém nyilall: szegény
a levélkét úgy is fotóztam, érződjék:
Deském, még nem tudtam elaludni
1/4 5 van. K
de hogy is van ez
hiszen minden rendben van
annyiféle munkánk ez idáig
szorzótáblát bemagolni
pályát választani
április negyediki jutalmat átvenni
ünneplő öltözékben
könyveket megírni, gyerekeket útjukra
halottakat eltemetni
mára efféle feladatokat kapunk
igen, kapunk
szépen, rendben kell ezt is
neki is nekem is
harmadjára, az üzenet fordítása
ne ébressz a hétórai zsolozsmához
Istenem, mért szántál minket ily nehéz feladatra.
Mennyivel egyszerűbb lenne nem lenni.
Vagy kavicsként.
Görgetegkő szeretnék lenni a Duna medrében.
Vagyis inkább a partján,
Visegrád és Dunabogdány között.
Elfelejtettem egy Ünnepi Lipton Fekete Teát.
Épp húsz éves ez a váliNEWS.
Köszönöm.
És harminc Le Meux, ma már Bretagne.
Valahol.
Ő most hatvan.
Gyerekei Tibetben, Kanadában, összemosódnak az évek.
Mosogatok.
Közben be-beszaladok egy-egy mondatért.
Lábosokat a legvégére, így tanultam.
2020.06. // C.19214
JÚNIUS HUSZONKETTŐ
Június huszonkettő.
Mától rövidülnek a nappalok.
Mától rövidülnek a napok.
Rövidülnek a napok.
Reggeltől alkonyodik.
Alkonyodik.
Aki Zsófiába én életfogyt. szerelmes, soha is nem létezett ‒
Kánikulában két pokróccal.
Éjfél tájt kitámolyog pisilni.
Egynegyed óra.
El-el bóbiskol.
Dörgölgeti lábikráját.
Igaz, közben mindezt
meg is fogalmazza.
Kata délután valahol
Pest megyében, autóval vitték.
Alig várom, hogy végre
elmesélhessem, milyen jó
volt egy délután így,
egyedül.
2020.08. // C.19312
MEGSZÓLÍTOTT
Megszólított, ismeretlen, húsz év körüli teltkarcsú,
néhány
mosolygós mondata.
Talpig fehér selyemben, amit olyan jó simogatni.
Mondtam neki, menjünk kicsit arrébb, idelát a pénztáros.
Ma álmodtam.
Nyár.
Ébred három, négy, ötkor, hétkor - nyolc: vissza ágy -, végül tízkor.
Konyha.
Reggeli.
Műterembe.
És egyetlenként, lám, feladat,
megoldandó;
azt a negyvenes huzalszeget jó lenne onnét a padlóról fölemelni.
2020.09. // C.19364
SZOMBAT DÉLELŐTT
megyek le a parkunkba
kicsi napsütés náthámat
kúrálni, olvasgatni. 73 évvel
ezelőtt a téren ha játszottam,
anyácskám fehér törülközőt
lógatott ki az ablakon, hogy: ebéd!
lehetne most is
kisasszony a parkból jövet
négyéves forma
olyan édesen bömböl
apja nyakában
2020.09. // C.19371
ÁLOM 2020.09.13.
Sokan őgyelegtek, várakoztak a széles folyosón. Mellé léptem és megfogva a karját - gyere mutatok valamit -, behúztam a nyitott ajtón át egy terembe. De ott is emberek, ácsorogtak, beszélgettek. Széles mozdulatom a képekkel teli távoli fal felé, miközben hozzá hajolva súgtam: meg akartalak csókolni, de néznek minket.
2020.09. // C.19376
ÁLOM 2020.09.20.
gomolygás, utca, kis csoportok, sötét,
nyugtalanság, mindenki elfoglalt
akkor mellém sodródott, rég láttam
fél figyelemmel egymásra, sietni kellett, mi is igyekeztünk
lehajolva pakoltam, ő is sürgött, közben
iskolai dolgairól mesélt valamit
kisebb koffer a járda szélén, mellette szatyor
két ismerős arrébb, buszra várakoztak, fordulat
hangos szavak, azok vissza a házba, a negyedikre
mi is utánuk, szűk gang, két férfi ládát emel
betöltötték a teret, hogy lehet itt átvergődni
egy égő villanykörte,
megint utcazajok,
félreálltunk, hogy elférjenek,
indultunk dolgunkra kétfelé, még visszaszólt
este sétálhatnánk
2020.09. // C.19377
ÁLOM 2020.09.13.(vagy 21)
Ébredésem pillanatában már gazdája szólongatta, ijedten próbálta behívni. A hatalmas fehér dán dog két mancsa lendületből vállamon, pofáját dörgölgette hozzám. Megértőn mosolyogva vakargattam szügyét. Bíztatón dörmögtem hozzá értelem nélküli szavakat. S tűnődtem, nemrég egy vizsla, szagát érezheti rajtam, tán szuka lehetett.
2020.09. // C.19379
HÁTRADŐLVE
Hátradőlve, békésen, behunyt szemmel sütkéreztem a gangon. Mint az
öregek. Amíg bírtam, úgy nyolc percet.
Múlóban a hajdani "másodperceket henyélünk".
V. NAPLÓ 2020. 11– /oszk. MEGJELENÉS UTÁN/
2020.11. // C.19502
ANGYALOK NYELVÉN
Azt mondta, Rembrandtot az emberek érdekelték, Kleet egyáltalán nem.
Engem se: Mindennapi munkánkat add meg nekünk ma.
Családi munkamegosztás. Katát az emberek.
Mindenki rokonáról mindent tud.
Faluközpont lehetne.
Szólhatok bár az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha
Árpádházi Szent Erzsébet ünnepe.
Az volt a szokása, hogy naponta kétszer, reggel és este,
minden betegét személyesen meglátogatta,
és a legutálatosabb betegségben szenvedőket saját maga ápolta:
az egyiket megetette, a másikat lefektette.
Az öt guggolás már könnyebben megy.
elküldtem neki
tegnapi képemet
és küldte cserajándékként
sajátját
eget rácsot levettem róla
úgy küldtem vissza
nem szebb ráccsal?
írta vissza
morfondírozom rajta
Hatalmas ládájában
a rengeteg megőrzött családi fotója;
Kata rászánta magát használhatóvá
rendezni. Két délutánunk.
Az én feladatom inkább csak a helyzet
struktúrálása, a tempó fenyegető sugallása,
a döntés az övé.
Én téphettem.
Sok százat.
Sok száz maradt, már dossziékban.
Régi életektől elbúcsúzni.
A fiam. A lányom.
Az ott, ni, édes Istenem‒ emlékszel?
Egyet magamnak, eltépés előtt.
Sok mindent őrzök én is, gépben.
Húgom még teljes üzemidejében,
tán Asztriában, ki tudja.
Ezt az egyet elteszem.
Róla alig van fotóm.
2021.01. // C.19634
HÁRÍTÁS
Karácsonyi édességcunami, aminek nem lehet ellenállni.
Elmúlik, ez is.
Így tisztulnak a gondolatok megírásuk által,
e fogalmazvány első változata:
Karácsonyi édességcunami nélkül az asszonyok elképzelni se tudják.
Jó mondat.
És csacsi hárítás.
Engem senki nem kötelezett halálra enni magam.
Legfeljebb egy csöndes pillantás.
Vagy ami még egyszerűbb, tányérba, kartávolságon belül.
2021.01. // C.19635
ÖZVEGYSORS
Áldott természet, csőlátású vagyok.
Hogy hónapok óta elmaradt,
nem jut eszembe a napi uszoda.
Mindig szorosan a köv. feladat.
Abban reménykedem - amitől Isten óvjon -,
ha Kata hal meg előbb,
az ő hiányát is evvel élem túl. 79 - ő 78 lesz.
Az ételt is kezdettől elém tették.
Tanulom Móricz Zsigmondtól
az irgalmatlan-tiszta szót.
Kezdődik a nap.
2021.01. // C.19648
LÖVŐHÁZ UTCA
szép ötlet volt
szép sikere a kerületnek
néhány éve még a látvány
autók a hó alatt
aztán egy mozdulattal
kiirtották őket
kétoldalt cukrászdák vendéglők
sétány lett tele asztalokkal székekkel
tele élénken traccsoló emberekkel
elnézve el-eltűnődtem, miről lehet
ennyit beszélni
most, hogy járvány, székek leláncolva
hát hóban topogva
az állópultokat állják körül
olyan igazi emberek
2021.01. // C.19649
PARTOT ÉRNI
78,33 éve himbálózik ez a hajó itt alattam. Szeretnék már partot érni.
2021.02. // C.19694
A RIPORTKÉRDÉS
‒ Van, amit nagyon szeret?
‒ Ilyesmit nem mérek. Talán szavakat cserélni egy jónak ígérkező mondatban. Azt nagyon.
Eltűnődtem.
A munkám? Nem.
A harmincéves úszás? Nem. Csinálom. Örülök neki? Nem.
Bezárták a Lukácsot, első nap elfelejtettem.
Ugyanakkor álmaim.
Nem engednek be az uszodába. Nem találom. A víz lejt. A víz húsz centis. Tele görgetegkővel. Gyerekkel. Keresztben gátakadály. Eltévedek a folyosón. Labirintus. Nincs öltözőszekrény. Más városba költözött.
Hát hogy van ez.
A szeretet mélyebben, valahol. Nyilván így, emberrel is.
Nekem új.
2021.02. // C.19696
VALLOMÁS A DENEVÉRPADRÓL
(ajánlással H.Gy.-nek, aki él-hal a struktúrákért :-))
Ösztönösen sajnálom tőle az időt, mint mindentől. Lassan érett kedveltté, hogy menetrend formálódott hozzá.
Tehát fejjel lefelé lógva hat egészséges perc. Fejben másodperc számolni. (karórám közben három percenként csipog)
az első 20 mp. vidám, lám, rászántam magam, és mert érzem, a derekam meglepődik
20 mp. testforgás, ez alacsonyabb rendű,
utána 20 mp. testcsavarás, ez újabb találmány, érdekes
35 mp. fejforgatás - hallom, hogy recseg; mindezek kétszer, jobbra és balra
eddig 170-et számoltam, ilyenkor szokott a vekker 180 mp. jelezni
és ez jó, mert már a második félidőbe kerültem
akkor 100 mp. szabadfoglalkozás, vagyis kötöttségek nélküli henye forgások
akkor 30 törzshajlítás, de nem kötelező ennyi, ha ma nehéz
és marad 70 mp., amikor csak úgy, behunyt szemmel, fejjel lefelé
mindeközben rendszerint NEWS-mondatokat fogalmazok
182-184 mp. számolásnál szokott figyelmeztetni az óra, hogy megtörtént
akkor vízszintesbe, hogy ne szédüljek el, még így 2-3 lassú mélylégzés
és jöhet Thomas Mann, uszoda helyett, a szobabiciklivel 25 p.
ma fogják kútba dobni, lelkierővel nem ugrom át.
2021.02. // C.19697
[ÉLETEMBEN ELŐSZÖR]
Életemben először sikerült föltenni
egy olyan mélytüzű vöröset,
amit Czóbel tudott legjobb óráiban.
Rövidlátó vagyok, de igyekszem.
Életemben először sikerült föltenni
egy olyan mélytüzű vöröset,
amit Czóbel tudott legjobb óráiban.
Az ember próbálkozik. Hogy ez már megvolt?
Akkor is.
Életemben először sikerült föltenni
egy olyan mélytüzű vöröset,
amit Czóbel tudott legjobb óráiban.
Ma dobják szegény Józsefet a kútba.
Életemben először sikerült föltenni
egy olyan mélytüzű vöröset,
amit Czóbel tudott legjobb óráiban.
Írták már ilyenre, hogy az ott én vagyok.
Életemben először sikerült föltenni
egy olyan mélytüzű vöröset,
amit Czóbel tudott legjobb óráiban.
Civil létemre egy szentséget kiszolgáltattam.
--- ezt a versemet Hegedűs Gyöngyi írta meg. vd.
2021.02. // C.19727
ELTESZEM
-- Bocs, hogy ennyit zargatlak --, nem akarnék visszaélni a helyzettel.
-- ?? Nincs itt semmiféle helyzet...
-- Úgy értem, hogy most sűrűbben, de erről mással nemigen tudok.
-- Tudod jól, bármikor, bármennyit... ha valakihez egyszer kötődtem,
az soha nem múlik el. Sok minden él párhuzamosan bennem...
vettem is magamnak rögtön egy pirospöttyes bögrét
- kor ébredés, avval, hogy zsibbad a lábam, oldalra kéne fordulni vagy pisilni kéne. Egy pillanatra a fütyim is izgatott lett, aminek végleg nem volt semmi értelme. Ez így nem jó. A tegnapi napot átszunyókáltam. Karfába kapaszkodva lábujjhegyen le a földszintre, ajtó halkan nyit, kocsiba. Kilenc kilométer. A víz tükörsíma volt. Hőfok és táv, mint a Lukácsban, fele gyors. Lám, talán élet. Köszönöm.
Öltözködve egy domború tükröt is találtam.
2021.07. // C.20099
SZÁMOLOM IDŐMET
Hogy milyen a Balaton. Egy szép női mell; minden más csak mellébeszélés.
Már úgy számolom időmet, jövőre nyolcvan.
Ezt a három percet kell megoldanom, a többi
2021.08. // C.20161
00:24
Békés percek. Éjféltájban barna deszkán üldögélve türelmesen várakozva félálomban nézdegélem lábfejem.
Távolban egy fehér vitorla. Lehet, a könyv címébe voltam szerelmes hetven évig? Homokszem kagylóbazárt életemben.
2021.08. // C.20166
FÁZOM
A tegnapi képet még pizsamában lemostam, visszaállt korábbi állapota.
11 fok van. Az ég ajándéka. Fázom. Egy polccal föllebb a téli ingek.
2021.10. // C.20260
TÉTOVA
Különös vers.
Hiány a kéziratban.*
A tétova fanyarsága.
Ujjaim végénél érzem a helyszínt, a történetet.
*Illyés Gyula
2021.10. // C.20263
TIZEDGRAMM
Tizedgrammos mérleget
szerzett be barátom, kipróbáltuk,
három szem C. vitamin vadonat vett kávédarálóban,
vagy Zsófitól kapott kőőrlőben veszít-e többet a súlyából.
Vagyis tartalmából. Kávédaráló vissza a boltba,
a 12e HUF olasz tablettadarálót a szemétbe,
illetve azt ő elvitte. Mindenből hangszert épít, javasoltam ezt is.
Kata beteg
súlyátvesztett mindenmás
az időből kiesettek létcsodálkozása
teher
én a rendteremtő, rendhezszokott
ingoványos ingoványra
hiszen ez szenvedés
evvel helyére is került
és akkor hálát adni érte
rend van
2021.10. // C.20279
ÖNÉLETRAJZ
ilyen szeretnék lenni
miközben a parton izgatott autók rohangásznak
[jelmagyarázat: időtlen egyenesvonalú nyugalmat láttam]
2021.11. // C.20359A
BÉKÉS RÉMÁLOM
Évtizedek után egy rég felejtett típusos softrémálmom visszatért. De szokatlan fordulattal.
Morfondírozok, be kéne menni a tanév utolsó napjára iskolámba, ahol még soha nem jártam.
Most az utolsó lehetőség felelni, hogy le tudjanak osztályozni. De baj van, ahhoz valami tételt nagyon meg kéne tanulnom, ami keserves.
És egy megkönnyebbült döntés, megkerülöm a feladatot; NEM MEGYEK BE.
2021.12. // C.20487
ELŐSZÖR
Belvárosi kisfiú életében először mezőn ökröt. Élőt gyászolok. Kék golyóstollam sem örökéletű. Tápfecskendő. Az idő, az idő‒; tegnapi mise monitoron hajnalban, ni ott Kata, okker kabátkájában. És lám, találkoztak, kék az okkersárgával, Balthus aktja a Metropolitanban.
2022.02. // C.20594
VEKKER
vekker torna fogmos tea ima uszoda kávé patika zelk kapukulcs postaláda minden el van intézve hol az a temető mért szántad nyugtalanságra fiamat gilgámest s adtál oly szívet néki mely békéről mit se tud
Váli Dezső
szül. 1942., festek 1960. óta
első szerelem, második szerelem, 2 gyerek, 3 unoka
festmény készült: 2576
ebből kidobtam: 1107
grafika, fotó, napló, vers; ezekből is könyvek
minden a honlapon: deske.hu
Napok óta forgatom, hökkenek azon, hogy IDŐ igazából csakugyan nincsen. Évtizedek, én mindig az Ég időnélküliségétől rémültem. Pedig tényleg nem az a rendetlenség. Hanem, hogy mi a jelenben élünk, avval rendelkezünk.
Ami egyetlen pillanat.
Tehát nem létezik.
Mint a pont, aminek nincs kiterjedése.
2022.03. // C.20650
KERESEM
hónapok óta keresem a szót
mióta halálközelben
imbolygó fedélzeten
az előszoba a vacsora a percvekker súlyát vesztette
a perc létezik jövő nélkül
halálos fáradtságom
vigyázat
minden rendben
hálát adni érte ajándék
rendrakás emberésszel vagy hitben
vajaskenyérről esti sétáról házasságról betegségről halálról
2022.04. // C.20766
UTCÁN BALLAGÓ
hogy nem gyógyuló beteget ápolok… lassan egy éve
egész világosan érzem, de nem értem
hónapok óta próbálom megfogalmazni,
hogy minden ugyanaz, mégis minden más
minden lebeg, mindennek más a helyi értéke
minden kicsit üres talán, nem, nem, nem értem
nem értek semmit
és ennyivel közelebb a teremtés szívéhez
2022.05. // C.20960
ELSZÁMOLÁS
sínen futottam
már két sín között a talpfákon
ugyanarra
ülőke a cipőfűzéshez
a szentmisén reménykedtem
hamarosan leülhetünk
ma féltáv, vasárnap van
agyoncsaptam az első legyet
sikerélmény
lefolyóba azt a félüveg Jägermeistert
2022.06. // C.20995
A SZOMSZÉDBÓL
Háború van most a nagy világban,
Isten sírja reszket.
Csak lehajolni ne kellene.
2022.06. // C.21041
TEGNAP ESTE
Tegnap este Fioretti imaközösségünkben szentségimádás után áldoztatok. Majd a többieket otthagyva át a másik szobába, Kata kel ágyból. Nagykanálba orvosi zselé, török bele hárommilliméteres ostyadarabkát. Amiből, avval én is megáldozom. Utána szorosan átölelve egymást, összesimulva, szótlan néhány perc. Akkor hárman egyek. E világon túli, leírhatatlan, eddig ismeretlen béke.
2022.07. // C.21050
ASSY
Katával boldog kapcsolatunk, a konfliktusforrások megszűntek.
És ellátom, mint Assyt, a bernáthegyimet. Az is kb. ilyen súlyú volt.
2022.07. // C.21051
BESZÉLGETÜNK SKÓCIÁVAL
4h. ébred, szentmise, féltáv úszás, fele gyors, a büfében egy mignon, hazafelé Zelk Babitsról, fürdőruha kitereget, most ide asztalhoz. Ma még nem jutott eszembe semmi. Illetve ennyi.
Este a tablettát bevenni.
2022.08. // C.21091
ÍRNI
Este tántorogva altatótea után az ágy felé, hogy villanyoltásig még lesz időm egy Zelk-szösszenetet elolvasni. És arra gondoltam, szép életem van. Írni, valamit, verset írni sohase akartam. Hanem mindig csak írni, írni, addig írni, míg megértem ezt a világot. Magamat.
2022.08. // C.21092
ELVEZET ENGEM
Lelki érettség nem sajnálkozni, sopánkodni. Hogy Isten keményen bánt vele (vagy velem). A sajnálat és az önsajnálat az ördögtől van, mondja Krisztus. Máté 16,23. Vagyis Ő nem lát jobb megoldást, mint ami történik, hogy elvezessen a legjobbhoz; Magához. Ezért mindent, ami történik-, ami ér, nyugodtan meg kell Neki köszönni.
A janicsár fogságba esett; akkor fejet hajtott, Allah így akarta.
2022.9. // C.21170
ELTELT A
A fürdőszobában a fémlétra most csak lépcsőként szolgál. Arról lépek át a kád fölötti lavórtartó deszkára balkezemben laposecsettel, hogy elérjem a leszerelt bojler mögötti sötétszürkévé öregedett falmezőt, hogy fehérre. Kata tízórai. Műteremablak pukkanófólia-borítás javítása kétoldalas ragasztócsíkkal. Új csaptelep, a kilazult zuhanyrózsatartó megerősítése, csavarüregbe kalapált kihegyezett gyufaszálak, majd racsnis csavarhúzó. Katának gyógyszer, fecskendőben. Holnapra ígérik átjavításra a Mandíner-interjú nyers szövegét. Háromtól félébren, elfogadja-e a mester, hogy a javasolt helyett 3.5-ös Fisher-Nordic FSAIF-Nord-123AE3 klímát kérek, mert az A+++/A+++-os. Ebédkészítés Katának, ebédmelegítés nekem. Plusz dukál 2 Kata-palacsinta. A sajátkönyv/2019 kézirat délután érkezik jóváhagyásra.
Eltelt a délelőtt.
2022.11. // C.21281
MINDENÉRT
panaszkodni nem bűn, csak sopánkodni
és: Istennek imában még azt is (mindent) szabad
de a hangsúly nem is ezen van
hanem a mindenkor hálás lelkületen
[Pál: adjatok hálát mindenért]
vigyázat. a hálát nem érezni kell,
az irányíthatatlan
Isten nem kér udvariassági hazugságot
nem érzelem-, értelem
akarati döntés: Ő vigyáz rám és Ő nem téved
hálaadásban élni: világnézet
2022.11. // C.21294
TÚLVILÁGI
Vasárnap, vezérszó, minden elmúlik.
Kata antropomorf: a Szépművészetibe, [ott a gyenge] Utrillo,
aztán a Városliget fái.
És a valóság.
Újkori kép már mind a Várban, a Galériában.
Hát kifelé, de én még a nagy Greco-kiállítást,
2:35 perc alatt.
Vajdahunyad Vár, édes giccs, de jó, hogy van.
Anonymus szobor, oly régen láttam. Platánfák.
A kisgyerekeknél megálltunk, álldogáltunk.
Földalatti. Olasz szavak, sokszínű műkörmök.
Mintha minden túlvilági.
2022.11. // C.21296
ÍGY
Így - halálközelben -, evvel győzködöm, a semmi és a valami folytonosan helyet cserélnek.
2023.01. // C.21382
KÉTFELŐL
Jókedélyű és nagy dumás
jót mulat saját viccein
körbehallgatjuk öltözés közben
hónapja temette feleségét
hónapja özvegy az öregúr
már újra nevetgélve mesél
remény
2023.01. // C.21384
VÉGÜL
Zsófival fáradtan
szurkáltuk egymást két napig. Végül:
Nem történt semmi.
Ami egymásban nem tetszik,
időnként viszket, időnként szúr
De sőt, fáj. Begyógyul.
Megéri nekem ez a levélkapcsolat?
Neked jó.
Szeretek adni, van miből. És grafomán vagyok.
2023.02. // C.21431
KÉSZÜLŐDÖM
A mennyországban majd nem kell úszni, lábtornászni, nincs denevérpad. Nincs esti szájzuhany, hatemelet. Tegnap a Lukácsban egy szellemes eligazító mondat. Éves bérletünk (nem azért, hogy minden nap úszni kell, hanem) klubtagsági igazolvány, hogy minden nap ide jöhetünk. Készülődöm. Gondolom, képeimben vagyok a legőszintébb.
2023.04. // C.21513
TEGNAPELŐTT
Tegnapelőtt a szoba közepén őt átölelve vele sírtam. Szemüvegünk össze-összekoccant,
már mosolyogtunk.
Megrendültem a látványtól. Este hatkor áthívott, hogy terítve a húsvéti vacsora. Számomra.
(Aki az étkezést időrabló feladatnak tekinti.)
Fehér pulóverbe; ő is abban volt. Gyerekek távol, ketten ültünk asztalhoz.
És imádkoztunk, Édes Jézus, légy vendégünk.
2023.05. // C.21581
KÉSZÜLŐDÜNK
Kata napok óta elég rosszul van. Most este fölvetettem, de örülnék egy szelet húsnak. Ágyból kelt. 51 év után kinyitottam a műteremajtót: Úgy értem állandóra, éjjel-nappal.
De hisz gyerekkoromtól folyamatosan tanultam a búcsúzást. Készülve halálra, halálokra? A 22 millió értékű fotótétel, amit P.-nek ajándékoztam, csak forintban a leg. Hanem negyven éve az a szürkésbarna kavics. Öt centi, durván hasáb formájú. Megállt az asztalon. És egy inka istenszobor ereje.
2023.07. // C.21651
TOVÁBBLÉPNI
12:36
– Ezek a gomolygó érzületek. Tudod, a reménytelenség, ugyanakkor feszes figyelem a kezemben lévő munkára. Lesz kiállításom, nem ad jövőreményt. Sosem volt bennem heves életszeretet, mégis zavar, hogy most minden, ami körülöttem, lebeg. Indította a fölismerés, hogy Kata alighanem előbb fog meghalni. S hogyan kell élni azután. Persze tudom, hogy értelemszerűen minden második ember özvegy lesz. Sokat imádkozom. Ahol alattam szilárd a talaj - a megoldás -. hogy ez a tíz perc a feladatom, ezt kell megoldani. Csak ezt.
16:46
Nem nem. Nem az összeszorított fogak. Hiszen szoktam/tudok továbblépni. Igen. A béke egyetlen helye, amikor mindent megköszönök.
2023.08. // C.21700
MÁNIÁS DEPRESSZIÓS
perc óra napnyi béke ha akad sürgős fontos
tán ezért is termelek annyit
az életre nincs megoldás
a percre van
akkor a Szentlélek segíts
szerettem volna ülni lócán
alkonyidőn, a ház előtt
hallgatni utak csobogását
köszönteni az elmenőt
igen
néhány másodpercig
Kérdezik, szereted? Hogy esett ma az úszás? Vállat vonok, nem tudom.
Feladat, mindennapos. Mint ilyen, érdektelen.
A tudatban.
Mert az álmaim. Elképesztő változatosságban; sok-sok éven át.
Hogy ma nem tudok úszni, mert
-- kiszárították a medencét
-- idén már nem töltik föl
-- erősen lejt a vízfelület
-- keresztben kőgátak
-- ma csak egy kisebb, pocsolyányi üzemel helyette
-- engedik le, már csak 50 centi, még próbálkozom
-- engedik le, már csak 30 centi, még próbálkozom
-- nem látni a víztükröt, annyira tele gyerekkel
-- küldenek szomszéd uszodába, nem találom
-- a medence most egy emelettel lejjebb, de oda nem lehet
-- külön engedély kellene
-- nem találom az uszodát, a bejáratot
-- tévelygek bent egy folyosólabirintusban
-- minden szekrény foglalt, reménytelenül keresgélek
-- a jegyem nem érvényes
-- medence alja sártenger
Fura, SOHA nem a Lukács; egy idegen, vidékies helyszín.
Minden működött, képet, otthont, gyereket, pénzt csinálni. És így, a végefelé, kezdem nagyon nem érteni; korántsem természetes és titoktalan ez az egész. Előttem jár Zelk, a két perc közötti szakadékról beszél, ijedten. Sok sál és lebernyeg alatt babáját szoptató anyuka a szentmisén.
2024.01. // C.21960
HOGY IS VOLT
uszodába még nem, hetes betegségem végefelé-nap
összekaptam a konyhát
egy jó Petri-idézet a NEWS-ba
SMS: 8-11-ig otthon maradni, futár jön. reménykedtem. megjött 13h.
meghozta kis dobozban a 2,4 kilós szobabiciklit, a 20 kilósat majd szétfűrészelni, flex
mail a Terror Házából, fogom kapni a kért fotót a Jancsek-önarcképről, archiválom
OTP-be pénz fölvenni, várakozás, épp a végén István telefonja:
10 p. múlva csomagtartójában egy ugyanolyan szobabicikli‒, ott marad
sietős lenne, amíg Kata alszik, mindent elintézni
István Opeljével Pintér Galériába, a Jancsek-képeket átmenetileg én fizetem ki
ott a táskámba nyúlva nem találom az egyik-, a borítékos 500 ezer forintot, nyugodt ijedtség
meglett
közben rábeszélnek, adjak a füredi nyári aukciójukra képet (nem szoktam)
monitorhoz ülök, kiválasztom, megállapodunk, 900 ezerrel indul, olcsóbban nem
visszafelé a Falk utcában a MisssionArt Galériában tudakolnám adakozott képem sorsát
Budán villamos-haladtában látom egy üzlet mélyén kivilágítva, mintha az én képem
köv. megállónál leszállok, vissza. Kovács Galéria, jé! Várhelyivel közös képünk, eltűntnek tudtam
továbbfestve, ilyen fotóm nincs róla, leemelik a falról, fotó
nem volt fehér festékük, vagy letagadták; ujjheggyel picit belejavítottam volna
villamosra vissza, ott SMS, megérkezett a felhőbe Kata új altatója
villamosról le, patikába, kiváltom. onnét haza,
útközben tíz kifli, mert fogyóban; nálam kenyér funkcióban, annak nem baj, ha kiszárad
Katának ebéd beköt, a délutáni gyógyszerek fecskendőben asztalára
mail jött: Koppány nem pogány volt, hanem hívő, több templomot építtetett,
az volt vele a baj, hogy az ő kereszténységüket Salzburgból irányították, idegen befolyás
ellenfele István római kereszténysége, egyetlen király apostoli címmel
csak egy óra tíz perc alvás, mobil-vekkerrel
17:15-re oltáriszentségért a templomba
fekete zászló, fráter mondja, nem közülük, hanem a Bandi, az évek óta itt kolduló hajléktalan
17:30 gyónás, egy fontos teol. információ is
hazafelé keretező, reklamálom a Hornnak készítendő arany keretet, késnek
19:15-20:45 imaközösség, áldozásra Kata is bejön
mail: februári győri kiállításom plakátja, meghívója megérkezik
mail: Istvánnak a Petri szöveg
szobabicikli nem jó, lábamból kéne 8 centit levágni, hogy asztalom alatt, munka közben
mail: már útban a Kata hasába való gasztotubus, 16-os.
mail: válasz Kata orvosának, az altatóválasztás gondjai, infóhiány, gyógyszereiről nem vezettem naplót
fiamnak egy nagyon fontos mail
Kata véroxigénje nagyon jó, 93-94
új, külön tétel altatója, külön időben
azt a Petri-verset meg kéne keresni, letölteni, és föl a NEWS-ba, linkben
23:40 már ágyból ki, K. max-on felejthette a gázt a fürdőszobában. igen
és eltelt a nap
más nem történt
2024.04. // C.22091
ÉJFÉL UTÁN
Most, éjfél után, tíz perc alatt három öröm. Két nagy, és egy kicsi. Riasztócsengő, ébredek, ugrok. Ilyenkor futtomban mindig benyitok a fürdőszobába is, hátha ott fekszik. Csakugyan ott, de talpon, a hátát mossa. Mint a múltkor. Keresem a csengőt, csak egy tégelyt tett rá. Megsimogattuk egymást, mosoly, de jó, minden rendben.
És ott ettől? eszembe jutott. Délben elromlott a hűtő. Baj. Persze hétvége, majd hétfőn szerelő. Ameddig a hatásköröm ér, bedugtam helyette a hajszárítót. Az működött, tehát áramot kap. Most ötlet, be zseblámpáért. És kezdem a fölső polcot kirámolni. (Egy tömött hűtőtől nagyon idegenkedne.) Ó igen. Addig gyömöszkölt befelé a polcra valamit, míg az egyik valami nullára csavarta a beállító gombot. Ennek is lehetett örülni.
Akkor eszembe jutott, új fotómnál egy adatot elfelejtettem beírni az adatbázisba. Nyitom a gépet.
Ha már nyitva, mindezt ide, a blogba is. Fogalmazok, szócserék.
Fél három.
Oltok, bújok ágyba, takaró alá.
Takaró ki, vissza, gép nyit,
printek Katának.
A hetedik jó.
Negyed négy.
"A GYÖMÖSZKÖLT SZÓ OLYAN CSÚNYA !! NEM LEHETNE HELYETTE: ELHELYEZ ?
Két tenyerembe fogom a fejét, és egymás szemébe nézünk, szótlanul.
Túlvilági percek.
2024.08. // C.22245
EGYHÁZAM
Hogy mi a véleményem az egyház bűneiről. Szeretem-e egyházamat.
Pál utasítása, megtanultam, hálát adok, hogy Isten megengedte
ezeket e bűnöket elkövetni, így tartotta szükségesnek.
Nem nagyon tudom, mi az a szeretet.
Szeretem azt a földet, ami a talpam alatt van? Annál lényegesebb, hogy az van,
ha nem is gondolok rá; nem szeretem, mégis minden pillanatomat meghatározza.
2024.12. // C.22420
TEGNAP ESTE
Kezdeném cipőm kifűzni. Két körömmel próbálom a bogot meglazítani.
Feledve, hogy a masli a pertlivég rántásával oldódik.
2024.12. // C.22421
REGGELI
Valami kis csendes elégedettség-öröm, nem ébredt fel a reggelihez.
Ahogy a kezét arrébb emelem, és megsimogatom, egy ujjával visszajelzett.
[HIDEG RÁZ]
Hideg ráz. Mélyen a pokrócok alatt. Lábamnál Kata krumplicsíkokat szeletel, azt bírnám enni. Béke van. Mindjárt elsírom magam.
2025.07. // C.22831
[ÉS AMI]
és ami abszolúte nincs, mert se most, se a túlvilágon
egy megsimogatni-való szép cici
illetve kettő
2025.09. // C.22929
HÉTFŐ REGGEL
Tegnap azt beszéltük, én ma is ágyban, és uszodába se.
De annyira rosszul érzem magam, mint beteg, hogy valami más megoldást.
Tehát.
Végig lábujjhegyen a Lukácsba.
Az úszószemüveg csepptelenítés idejét 53-ról leszorítottam 30 másodpercre.
Négy oldalát folyékony szappannal tíz-tízszer körkörösen.
Igaz, a nyolcast háromszor számoltam.
570 helyett 684 méter.
Katának a cigányasszonytól - első vevő - ezúttal csak két bugyi.
Merthogy csipkés szélű, nem tudom, mit szól hozzá.
Szokásosan hatot csomagol be. Csak kettőt viszek.
A boltocskában pogácsa helyett régi nevén szerelmes levél,
félreteszik számomra. És féláron kapom, nem tudom miért.
Talán, hogy kérdezem, mit tud már az unoka.
A villamoson nyitnám Zelket, egy úr rám kérdez, megvolt az uszoda?
Mondom, kinek tetszik lenni.
Senki, csak régóta a mestert...
Nem udariaskodom. Jön Zelk, Olgácskadeszépma. Szeretem.
Írták róla, a világ egyik legszebb aktleírása.
A földszinti polcról Katának: Néprajzi ínyesmesterség
Tökéletes, főleg a szakácsműsorokat szereti.
Nevetni fog.
Majd ha fölébred, megáldozunk.
09:35
Fölébredt.
Profi: ezt kérdezi,
‒ neked tetszik a bugyi?
‒ Nem tudom, rajtad kéne látni.
Nem lacafacázik, ott a gangon átveszi.
És kezdődik a nap.
2025.09. // C.22993
[átmeneti]
átmeneti izé itt a földi létünk
most világos bizonyíték
tegnap éjjel álmomban
tökéletesen boldog voltam
hosszan, hosszan
és maradéktalanul
ilyen még nem volt
nem tudtam, hogy ilyen létezik
és tán ez a túlvilág ígérete
nappal boldogsággal nem foglalkozom
szép feladatokat teljesítek
félórás reményekkel
vagy csak össze-vissza keresem itt a szavakat
fogalmakat
így, ébredve, éjfél után
és nem tudom megjeleníteni
amit tegnap megtapasztalni véltem
két létforma létezik
nem fáj a derekam
vagy fáj a derekam
ez utóbbi ritka
nyugtalan a szívünk, míg meg nem nyugszik Tebenned
Ágoston
2025.10. // C.22995
ritka nap
egy kavics a víz alatt
egy hazafelé az udvaron tűnt föl
egyik formás, a másik érdekes
nem is értem egészen, víz alatt
a kettős színe tűnt föl
most pár napig az asztalomon
2025.10. // C.22997
naponta
‒ Kedves Vali Dezso, Kerem ne haljon meg,
olyan jo naponta olvasni.
koszonom. A.
‒ köszönöm. d.
Emberi számítás szerint jobb lenne, ha Kata halna meg előbb.
Különben elfekvőbe kerülne, amit nagyon nem kívánok neki.
Én valahogy elleszek még egy darabig özvegységemmel.
2025.10. // C.22998
aztán
ilyenkor reggel vagyok a legfáradtabb
később aztán ez fokozódik
szerencse, hogy ilyesmire nincs időm
a hatodikra már egyvégtében
2025.11. // C.23055
[AZ ÁGY FÖLÉ]
Az ágy fölé hajolva találtam valakit, akinek meg lehet simogatni a fejét.
2016.04.14. // C.15831
TEGNAP, HAZAFELÉ
Tegnap uszodából hazafelé csalódtam a magam gyártotta szokásos szárazkifliben. Nem volt neki semmilyen íze. Csodálkozom. Mi ilyenkor a teendő. Nem kéne úszni? Esetleg csak háton? Istenem, bocsásd meg, fáradt vagyok.